Fiatalok a Balaton-felvidéken. Látóút a Közép-Dunántúli Szövetség az Ifjúságért  ifjúságsegítő munkájának megismerésére

Június 6-án látóúton játunk, ahol önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, közösségek és helyi vállalkozások képviseltették magukat a térségből. Kifejezetten az ifjúsággal foglalkozó szervezeteket, ifjúságsegítő munkatársakat hívtunk.

A program során A Közép-Dunántúli Szövetség az Ifjúságért (KÖSZI) tagszervezeteit látogattuk meg és ismerkedtünk meg munkájukkal. A látóút programok átfogó célja, hogy a Vas-Veszprém-Zala Vármegyék határtérségében működő szervezetek megismerjék a térséget alkotó tájegységek érték- és közösség-vezérelt kezdeményezéseit-, illetve az ezeket működtető szervezeteket.

A program elején a KÖSZI részéről Hoffner Tibor köszöntötte a résztvevőket, ezután Oszkai Réka köszöntője és előadása következett a TÁJ-Kapocs Alapítvány bemutatásával. A köszöntő beszédek után a látóút résztvevői egyesével bemutatkoztak és röviden bemutatták ifjúságsegítő munkájukat, szervezeteiket is.

Ezután Hoffner Tibor előadása következett a KÖSZI tevékenységeinek bemutatására. A KÖSZI Taliándörögdön került bejegyzésre a ’90-es évek végén. A Dörögdi-medence és környékének ifjúsági egyesületeit összefogó ernyőszervezet létrehozásának célja az volt, hogy a térség fiataljainak lehetőségeket biztosítson a fejlődésre, helyben maradásra és szabadidejük hasznos eltöltésére, továbbá, hogy a településeket megtöltse élettel és, hogy a vidéki élet fenntarthatóságához hozzájáruljon.

A KÖSZI munkája sokrétű, működteti az Értékőr Hálózatot, a Veszprém Megyei Értékek Házát, Kincsesklub foglalkozásokat szervez a helyi iskola alsó és felső tagozatos diákjainak, illetve táborokat. találkozókat és képzéseket szervez olyan fiatalok számára, akik szem előtt tartják településük értékeit és jövőjét, illetve közösségeik meghatározó tagjaivá szeretnének válni.

Hoffner Tibor kiemelte, hogy az ifjúsággal kapcsolatos munka folyamatos kell, hogy legyen, és csak akkor lehet megfogni a fiatalokat, ha hiteles és őszinte kommunikáció zajlik velük. Levetített néhány kisfilmet is, amelyek az egyes programokat mutatták be. Többet közülük fiatalok készítettek. A filmen szereplők ma már a helyi közösség megbecsült és elismert, felnőtt tagjai: kommunikációs szakember, alpolgármester stb. lett belőlük.

Stumpf Rebeka részletesen is bemutatta a Korlenyomat készítését. Ez a projekt azt tűzte ki célul, hogy megörökítsék, leírják és lefotózzák minden egyes taliándörögdi ház lakóit. A munkát fiatalok egy csoportja végezte sok hétvégi munkát beletéve a projektbe, hiszen csak ilyenkor lehetett otthon találni a lakókat. A lakosok likejelet kaptak, amit kitéve az ajtajukra (felfelé álló hüvelykujj = igen lefelé álló hüvelykujj = nem) jelezhették, hogy aznap tudják-e fogadni a fotózó és felmérést végző fiatalokat. Ez nagyban egyszerűsítette a szervezési munkát. Segített az is, hogy nem idegenek érkeztek kérdezgetni, hanem ismerős, helyi fiatalok. A munka eredményeképpen nemcsak egy könyv született, hanem fotók tömkelege és filmek is. Olyan idős emberek is megjelennek filmen, akik a település életében egykor fontos szerepet töltöttek be, és ma már nem élnek.

Ezután Fazekas Zsuzsanna az Ifjúsági Akadémia céljáról, tervezett szakaszairól és szervezési munkáiról beszélt. Az Ifjúsági Akadémiát az Értékőr és Kincsesklub szerves folytatásaként tervezik, az ezekből kinőtt 18-31 éves fiatalok számára. Az Ifjúsági Akadémia célja a középiskola utáni/egyetemi, főiskolai éveiket élő, hangadónak vagy kulcsfigurának tűnő fiatalok visszavezetése a saját falujukba. Az akadémiát 2 évesre (4 szemeszter) tervezik, ösztöndíjjal, havi egy hétvégés találkozásokkal. Egy akadémiai évfolyamba 15-20 Balaton-felvidéki fiatal vesz majd részt. A hétvégék tematikusak: előadások, helyben végzendő feladatok, helyi szereplők látogatása, házi feladatok és a témához kapcsolódó játékok adják a programot. Fontos, hogy a gyakorlati feladatok visszairányítsák a fiatalokat a saját településükre. Az előadók és látogatások úgy kerülnek kiválasztásra, hogy a településük iránt elkötelezett, motivált és energikus szereplők (polgármesterek, vállalkozók, művelődésszervezők és civilek) kerüljenek bevonásra. Az Akadémiától azt várjuk, hogy felvillantsa a fiatalok számára, hogy milyen élete lesz, ha a térségben marad, ehhez kapcsolatrendszert és valós alternatívát nyújtva a csalogató városi állásajánlatokkal szemben. Az Akadémia akkor lesz sikeres, ha nagyobb térségi összefogáson alapul, és ha az egyes települések is befogadóan viszonyulnak a fiatalokhoz.

Rövid séta után a helyi étteremben megebédeltünk, majd a mellette levő művelődési házat látogattuk meg. Itt Stumpf Rebeka művelődésszervező és alpolgármester beszélt arról, hogy milyen helyi egyesületek, formalizált és nem formalizált csoportok működnek. Taliándörögd művelődési házában 120 fős rendezvényeket is tudnak tartani, asztalhoz ültetve kb. 80 fő fér el.

Ezután átsétáltunk a taliándörögdi Ifipajtába. Ez egy ún „alacsony küszöbű ifjúsági színtér”, ahol a fiatalok felügyelet nélkül találkozhatnak, lehetnek együtt. Maguk készítették el a házszabályokat, de mivel maguk is újították fel az épületet (2023-4-ben), kötődnek is hozzá és be is tartják a saját szabályaikat. Kulcsszéf van, egy számkódot kell megadni, és be tudnak jutni, nem kell kuncsorogni sehol a kulcsért. A fiatalok cikinek érzik, ha kérniük kell, sokszor az idősebb személyek jelenléte is kínos nekik. A saját helyükön egyszerű a berendezés, még nem formálták nagyon saját arcukra, de előbb utóbb ez is bekövetkezik majd.

Ezután autókkal átmentünk Nagyvázsonyba, ahol Kandikó Rita és Gyovai Ferenc ifjúságsegítő fogadott bennünket a Fekete Sereg termében. Három külföldi önkéntes is megérkezett időközben (Tunéziából, Luxemburgból és Németországból érkeztek, és a környékbeli tanodákban, iskolában, óvodákban segédkeznek). A Fekete Sereg 1997-ben alakult, elsősoran a hátrányos helyzetű, roma, iskolából kimaradó, lemaradó fiatalokkal foglalkozik. Az a céljuk, hogy minden hétköznap délután nyitva legyenek, és egy olyan helyet kínáljanak a fiataloknak, ahol kötöttségek nélkül tartózkodhatnak, találkozhatnak, és beszélhetnek ifjúságsegítő szakemberrel. Nem szerveznek programokat, nincsenek nagy kivonulások és akciók és véletlenül se teszik fel a facebookra a seregbe járók fényképét. Rita azt vallja, hogy a találkozás adja a megtartó erőt. A fiatalok elsősorban egymással akarnak találkozni, és itt mindig találnak 1-2 külföldi fiatalt is, ami érdekessé teszi a dolgot. A Fekete Sereg ifjúsági cserék szervezője is. A Fekete Seregben kávé, sütemény és gyümölcs várt bennünket.

Ezután átautóztunk a Tótvázsonyi Ifjúsági Klubba, ahol Pápai Henrietta és néhány fiatal fogadott bennünket. Heni művelődésszervező a faluban és a ő vezeti a klubot. Az egyesület elnöke, Szendrei Szilárd videóüzenetben mondott köszöntőt. Ez a klub a felső tagozatos és idősebb helyi fiatalok számára nyújt találkozási, kikapcsolódási lehetőséget. Vannak a klubosok számára szervezett programjaik, pl. nyári táborok, ahol szállás és étkezés fejében dolgoznak (pl. az Ipolyságban egy tájház körül kerítést építettek, vagy a hortobágyi madárkórházban az állatokat látták el). Tavasszal és ősszel kirándulás szerveznek. És vannak olyan programok is, ahol a helyi fiatalok bevonásával települési problémákat oldanak meg. Ők építik például fel a falunapi rendezvényhez szükséges katonai sátrakat, amelyekben a falunap végeztével saját rendezvényt is tartanak. Sérültekkel foglalkozó szervezetnek (Janka Tanya, Tótvázsony) segítenek kamiont rakodni; és 3 falut érintő szemétszedést rendeznek. Korábban a TIE vezette be elsőként a környéken a Komatálat és Falutévét is üzemeltetnek.

Az esemény zárásaként Fazekas Zsuzsanna köszönte meg a részvételt és beszélgetett a résztvevőkkel arról, hogy mit visznek haza a napon látottakból és hogyan folytatódhat a résztvevők együttműködése. A találkozó remek lehetőséget nyújtott az ifjúsággal foglalkozó szervezetek számára a jó gyakorlatok megismerésén túl a hálózati kapcsolataik erősítésére is.