Vallási örökség új szemmel – szakmai tanulmányút Sümegtől Türjéig

2026. május 21-én a Táj-Kapocs Alapítvány szervezésében valósult meg a „Vallási turizmus a térségben” című szakmai tanulmányút, amely Sümeg – Vasvár – Türje útvonalon mutatta be a térség vallási örökségére épülő jó gyakorlatokat és turisztikai fejlesztési lehetőségeket.

A nap Sümegen indult, ahol Oszkai Réka, a Táj-Kapocs Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően rövid, de tartalmas előadások vezettek be a helyi értékek világába. Sümegi Kata idegenvezető „Spirituális feltöltődés a barokk szárnyán / Axis mundi Sümegen” című előadásában a város szakrális helyszíneit és azok turisztikai lehetőségeit mutatta be. Márkusné Vörös Hajnalka történész a Via Calvaria tematikus útvonalat ismertette, amely 14 észak-dunántúli, főként német gyökerű település kálváriaépítményeit fűzi fel egy közös kulturális élménnyé. Tömördi Viktor OFM pedig a ferences rendház és a templom történetébe, mindennapjaiba és programjaiba adott betekintést, majd közös bejáráson is megismerhettük a helyszínt.

Vasváron Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész-muzeológus volt a vendéglátónk, aki a domonkos kolostor és templom múltját, valamint a kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket mutatta be. Emellett a helyi vallási turizmus jó gyakorlataiba is betekintést kaptunk – többek között olyan apró, de figyelmes részletek révén, mint a helyi termékek megjelenése az étkezések során, amelyek a domonkos hagyományokhoz is kapcsolódnak.

A délutánt Türjén, a Premontrei Látogatóközpontban töltöttük Rátkai Martin vezetésével. Itt Magyarország egyik legrégebbi, mégis gyönyörűen megújult premontrei apátsági templomát ismerhettük meg. A programot a Kakasbonbon manufaktúra csokoládékóstolója tette különlegessé, akik a jövőben a látogatóközpont szolgáltatásait is bővíthetik. A komplex fejlesztés – a templom, a rendezvényhelyszín, a szállás, a bemutatótér, valamint a kávézó és sörmanufaktúra együttese – jól mutatja, hogyan tudnak a vallási értékek élő módon kapcsolódni a turizmushoz és a helyi gazdaságfejlesztéshez.

A nap végére egyértelművé vált: a vallási örökség nemcsak múlt, hanem élő erőforrás is, amely közösségeket kapcsol össze, és új lehetőségeket teremt a térségben. A tanulmányút során egyértelműen kirajzolódott, hogy a vallási örökség nem csupán kulturális érték, hanem élő, fejleszthető turisztikai és gazdasági erőforrás is.

A bemutatott példák jól mutatják, hogy:

• az örökségvédelem és a turizmus kéz a kézben járhat
• a helyi identitás erősíthető élményalapú fejlesztésekkel
• a vallási helyszínek sikeresen kapcsolhatók a térségi gazdaságfejlesztési célokhoz

A program fontos szakmai inspirációt adott a résztvevőknek a jövőbeli együttműködésekhez és fejlesztési irányokhoz.